A Népkert és a Lövölde kert a 19. század második felében egymás szomszédságában elhelyezkedő park volt (amelyek összeolvadtak), s volt idő, amikor mindkettőben működött vigadó. A lövölde-épület 1885 és 1888 között épült fel, és 1896-ban Mayer József, a Polgáregylet vendéglőse bérelte. A Szabadság című lapban tette közzé „érdekesség és újítás”-ként, hogy a megrendezendő hangversenyek alkalmából sörfelszolgálás is lesz.


A terveket Adler Károly készítette el 1898-ban. Ezt követően a történések lelassultak, aminek az egyik oka talán az is lehetett, hogy készült egy másik építészeti terv is, Görgey László és Siess Viktor alkotása. A fő gondot azonban az épület elhelyezése okozta. A Népkert sétányrendszerét nem akarták megbontani, ezért a város megvásárolt egy 1400 négyszögöles területet a Lövölde kert mellett, és ezután az épület 1902 és 1903 között már megépülhetett. 1903. április 24-én adták át, első hivatalos rendezvénye június 7-én volt.
A városi közvélemény nem fogadta örömmel az új Vigadót, az előző könnyed épület helyett egy tekintélyes téglaépület került a Népkertbe. Először még bérlőt is nehezen találtak, végül Bokross Károly kezébe került (akkoriban ő bérelte a Korona Szállót is), s az ő munkássága nyomán terjedt el a Népkerti Vigadó elnevezés. A vendéglőt már reggel 5 órakor kinyitotta, a zenét Radics Lajos cigányzenekara szolgáltatta. 1910-ben Böczögő József vette át a Vigadót, aki a Koronában is váltotta Bokrosst, és fellendítette a Vigadó forgalmát. Az előtte lévő térség volt a helyszíne a vasárnap déli katonazenekari hangversenyeknek, a Népkert sétányait ívlámpák világították meg.

A 20. század második felében a Vigadónak sokáig nem volt irodalma, az 1960-as–1970-es években kerthelyiségében táncestes szórakozóhelyként működött. 1985-ös hír szerint már nem működött, állaga folyamatosan romlott, egy írás művelődési jellegű (kamaraszínház, mozi) hasznosítását vetette fel. 1995-től kezdődően, Puskás Péter tervei szerint felújították, a belső terek díszítése és berendezése Fata György munkája volt. A Népkerti Vigadót 1997. január 30-án avatták fel újra. A szorosan vett vendéglátással kapcsolatos funkciókon kívül különböző rendezvények, fogadások, programok színhelye is. Négy különböző befogadóképességű terme (biedermeier terem, galéria, toronyszoba, söröző) és 150 fős kerthelyisége van.
2017. januárjában dr.Barkóczi István, a FUX kábelgyár és a City Hotel Miskolc**** tulajdonosa vette meg a Vigadó épületét. Az új tulajdonos tervei között szerepelt, a régi idők hangulatát megidéző söröző felújítása, a nagyterem átalakítása, ami egyszerre legyen patinás és modern, valamint minőségi és minden korosztályt megszólító programok szervezése.
A Söröző felújítása 2017. március – májusa között zajlott. A nagyterem felújítása 2017. október – decembere között.
Az épület teljes külsője, belső termei, galériája, szobái, és a toronyszoba is megújult. A nagyterem egyedi csillárt, bútorzatot, padlóborítást kapott, valamint a jelenleg legmodernebb audiovizuális eszközök kerültek felszerelésre.
2017. december 31-én egy szilveszteri party-val nyitotta újra kapuit a Népkerti Vigadó, melynek nagyterme 2018. február 1-étől a jelenlegi épületet tervező Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó és építész nevét viseli.
A 250 fős nagyterem ideális konferenciák, céges rendezvények, bálok, esküvők, családi rendezvények megtartására, a sörözőhöz kapcsolódó 150 fős kerthelyiség kiválóan alkalmas polgári szertartás, baráti összejövetelek, szülinapi-névnapi kerti party-k lebonyolítására.